Kiadványaink

Ágnes Kohlmann
Zsusza Soproni
Éva Varga

Grammatik 3

Grammatik 3 német nyelvtan- és gyakorlókönyv a harmadik kötete annak a négykötetes összefoglaló nyelvtannak, amely a német nyelvtan legfontosabb témáit mutatja be és gyakoroltatja B2-C1-C2 szintű nyelvtudást elérni vagy tudásukat fenntartani kívánóknak. A szerzők a könyvet germanisztika és némettanár szakos hallgatóknak, német nyelvtanároknak, illetve emeltszintű érettségire és nyelvvizsgára készülőknek ajánlják.

A tankönyv minden témánál először a legújabb és klasszikus német szakirodalomra építve világosan és egyszerűen elmagyarázza az adott nyelvtani jelenség ismérveit, majd pedig annak használatára vonatkozó szabályokat írja le példákkal. Ezután lépésről lépésre, az adott nyelvtani jelenség felismerésétől, rendszerezéséből kiindulva különböző típusú gyakorlatokon keresztül halad a produktív használat felé. A feladatok szövegei részben autentikus irodalmi vagy köznyelvi szövegek, illetve a feladatok egy részét különböző Übungsgrammatik könyvekből válogatták össze a szerzők.

Csibi Norbert – Vértesi Lázár

A világháború kálváriáját járva

A „Nagy Háború” a katolikus egyházra a fronton és a hátországban is jelentős terhet rótt. A Pécsi Egyháztörténeti Intézet gondozásában most megjelent kötet arra szeretne rávilágítani, hogy a katolikus plébánosoknak milyen problémákkal kellett szembenézniük a háború évei alatt, s miképp változott meg az egyházi élet a hátországban az első világháború idején. A bevezető tanulmány bemutatja az első világháború egyházi recepcióját és a háború által generált változásokat. Kitér a XV. Benedek pápa által képviselt, háborúellenes szentszéki törekvések ábrázolására. A nemzeti egyházak ennek sok esetben ellentmondó álláspontját érzékelteti szükségszerűen gróf Zichy Gyula pécsi püspök tevékenysége is, aki az első világháború alatt a pécsi egyházmegye ordináriusaként őrlődött a hazafias meggyőződésből a háborús tehervállalásra buzdító kötelességek és a béke ügyének képviselete között.

Sipos Edit (szerk.)

Gyermekbibliák

Nem kell sokáig keresgélni a könyvesboltban, ha gyermekbibliát akarunk venni. Az már hosszabb időt vesz igénybe, ha a legjobbat, a legalkalmasabbat szeretnénk kiválasztani a zavarba ejtően gazdag kínálatból. Hogyan válasszunk? A konferencia előadói – szerzők, illusztrátorok, teológusok – együtt gondolkodva tettek kísérletet e kérdés megválaszolására. Kötetünkben az ő tanulmányaikat olvashatják.

A Biblia minden keresztény/keresztyén felekezet közös kincse. A benne megszólaló isteni üzenetek megismertetése az embervilággal, s benne a legkisebbekkel közös küldetésünk. A legszebb, és Isten szemében is a leggyönyörködtetőbb, ha egymásra figyelve és egymást segítve töltjük be ezt a hivatást.

Bánkuti Gábor – Varga Szabolcs – Vértesi Lázár
(szerk.)

A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai

A történeti időben élő egyház társadalmi és politikai kapcsolataiban vizsgálható valóság. Intézményei és közösségei hatással vannak környezetükre és viszont: a külső hatások az egyházi életben is tükröződnek. Ez utóbbi különösen igaz a 20. század politikai programok és ideológiák által dominált történetére. Jelen kötet tanulmányai ebben az összefüggésben vizsgálják a korabeli egyház történetét olyan, elsősorban egyháziak által keletkeztetett források bevonásával, melyek perspektívája éppen sajátos jellegével járulhat hozzá a társadalmi folyamatok és változások jobb megértéséhez.

Conscriptio Ecclesiarum et Parochiarum Comitatus Baranyiensis et Comitatus Tolnensis 1733

A kötetben Baranya és Tolna vármegyék 1733-ban elkészített plébánia-összeírása kerül közreadásra. A forrás egy átmeneti időszakról tudósít: újjá- vagy újranépesült, illetve kontinuus településeken mutatja be tradíciók tovább élését, valamint új konstrukciók kialakulását. A bemutatott összeírás egyben pillanatfelvétel is, amelynek segítségével megragadhatjuk az alsófokú egyházszervezet kiépítésén fáradozó személyek, csoportok, intézmények szerepvállalását és stratégiáját. Olyan közösségeket ismerhetünk meg, amelyek tudatosan és következetesen építették fel saját egyházi intézményüket, emellett képet kapunk az egyházmegyének, valamint a birtokosoknak az újjáépítésben való részvételéről. Az összeírás nem csupán egyház- és helytörténeti szempontból megkerülhetetlen, hanem társadalomtörténeti vonatkozásban is új megvilágításba helyezi a dél-dunántúli régiót a 18. század első felében.

III. Károly olyan fontos szereplőt látott az alsópapságban, amely képes elősegíteni a társadalmi integrációt és fejlődést. E célból lépett fel kezdeményezőként a lelkészpénztár felállításával kapcsoltban. A kötet borítóján szereplő koronázási érme, illetve annak felirata is ezt az „atyai”, „példamutatói” attitűdöt adja vissza.

Forgó András – Gőzsy Zoltán (szerk.)

Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 18. században

Az egyházi társadalommal kapcsolatos polémiák és e kérdéskör történeti szempontú megválaszolása, részben a források feltárása, illetve megfelelő kutatási módszerek alkalmazása céljából hirdetett konferenciasorozatot a Pécsi Egyháztörténeti Műhely (a Pécsi Egyháztörténeti Intézet utódja). 2016-tól kezdve minden évben egy-egy évszázad fontosabb jellemzőit áttekintő szimpóziumok kerülnek megszervezésre, az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát gyűjteményes kötetben tesszük hozzáférhetővé. E vállalkozás harmadik állomása volt a 18. századi klerikus társadalmat fókuszpontba állító konferencia, amelynek tanulmánykötetét tartja kezében most az olvasó. A sorozat egymásra épülő és egységes módszertant követő kötetei az egyházi társadalom jellemzőit és annak változásait folyamatukban állítják elénk. E szemléletnek köszönhető, hogy az utóbbi években meginduló katolikus egyháztörténeti kutatások eredményei, részeredményei, innovációi, nézőpontjai és metodikái egymást kiegészítve találkoznak. A tanulmányok azonban reményeink szerint nem csupán konklúzióként, kutatási összegzésként értelmezhetők, hanem képesek lehetnek dinamizálni, stimulálni az elkövetkező évek kutatóit, kutatási projektjeit, így alapját képezhetik a jövőbeli részletesebb vizsgálatoknak, módszer- és forrástani szempontból egyaránt. A kötetben található írások komplex módon vizsgálják a klérus társadalmi viszonyait, az egyház társadalmát a „társadalom egyháza” oldaláról világítják meg. A 18. századi egyházi társadalom megismerése különleges jelentőséggel bír, részben azért, mert több, a 16–17. században bekövetkezett változás hatása ekkor csapódik le, részben pedig azért, mert a század második fele egyházpolitikájának feltárása és ismerete nélkül nem értelmezhető a 19. század első felének posztjozefinista egyháza.

Ágnes Kohlmann
Zsuzsa Soproni
Éva Varga

Grammatik 1.

Grammatik 1 német nyelvtan- és gyakorlókönyv első kötete annak a négykötetes összefoglaló nyelvtannak, amely a német nyelvtan legfontosabb témáit mutatja be és gyakoroltatja B2-C1-C2 szintű nyelvtudást elérni vagy tudásukat fenntartani kívánóknak. A szerzők a könyvet germanisztika és némettanár szakos hallgatóknak, német nyelvtanároknak, illetve emeltszintű érettségire és nyelvvizsgára készülőknek ajánlják.

A Grammatik 1 könyv a mai igényekhez alkalmazkodva áttekintő táblázatok segítségével, gondolattérképekkel és számos példával szemlélteti az adott nyelvtani jelenségeket. A lapok két oldalán húzódó sávban kiegészítő információk találhatók: fogalommagyarázat, további olvasnivaló egy adott témáról, további gyakorlásra online feladatok hivatkozásai QR kóddal ellátva, ezzel is megkönnyítve a könyv használatát. A könyvben megoldókulcs is található, ezáltal egyaránt alkalmas önálló tanulásra és gyakorlásra is.

Az első kötet középpontjában a német mondat központi eleme, az ige áll, annak szemantikai, morfológiai és mondattani tulajdonságaival. A Grammatik 1 a szófajok rövid áttekintésével indul, majd a német igék típusainak felsorolása után, az igéket különböző szempontok alapján mutatja be, mint jelentésük, szabályos és rendhagyó ragozásuk, elváló- és nem elváló igekötőjük. Ezt követően külön fejezet foglalkozik a hat német igeidő használatával. A következő nagy fejezet a módbeli segédigék (Modalverben) ragozását és használatát tárgyalja egyenként, kitérve a segédigék használata közötti különbségekre is. Az igével foglalkozó nagy fejezet a visszaható igék (sich-Verben) és a személytelen igék (Impersonalia) bemutatásával zárul. A második nagy egység a mondatfajtákat tárgyalja, majd pedig a német nyelvkönyvekben gyakran használatos topológiai modell szemléltetésével segít a német nyelvet használóknak, tanulóknak és tanítóknak a mondatalkotás szabályait megismerni.

A tankönyv minden témánál először a legújabb és klasszikus német szakirodalomra építve világosan és egyszerűen elmagyarázza az adott nyelvtani jelenség ismérveit, majd pedig annak használatára vonatkozó szabályokat írja le példákkal. Ezután lépésről lépésre, az adott nyelvtani jelenség felismerésétől, rendszerezéséből kiindulva különböző típusú gyakorlatokon keresztül halad a produktív használat felé. A feladatok szövegei részben autentikus irodalmi vagy köznyelvi szövegek, illetve a feladatok egy részét különböző Übungsgrammatik könyvekből válogatták össze a szerzők.

Visitatio Canonica Dioecesis Quinque-ecclesiensis

1738-1742

E kötetben a pécsi egyházmegye 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyve kerül kiadásra. Ez a forrás a maga nemében egyedülálló, mert először mutatja be Baranya és Tolna megye török hódoltság utáni állapotát egységes szempontrendszerek alapján. Bár készültek korábban is egyházi felmérések a térségben, ám azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb területre fókuszáltak. Ez az első teljes vizitáció, amely valós helyzetképet fest az egyházmegye újjászületésének pillanatnyi helyzetéről. A jegyzőkönyvekből megismerhetjük a templomok állapotát, és újjászületésük révén a szakrális térszerkezet kiépülését, továbbá a lokális egyházi struktúrát és annak rétegződését. A forrás minden egyes plébánosnál megemlíti iskolai végzettségét, nyelvtudását, fontosabb könyveinek jegyzékét. Ezeket végignézve kiderül, hogy a barokk reorganizáció sikere a jól felkészített plébánosok áldozatos munkáján múlott. Harmadrészt pedig a hívek vallási és etnikai megoszlására, vallásos életükre nyújt elsőrendű adatokat az összeírás, ami annak tükrében jelentős, hogy a térség igen vegyes összetételű volt etnikai, és vallási tekintetben is. Jelen kötet ékesen bizonyítja, hogy a Dél-Dunántúl 18. századi történetének egyik legfontosabb forrását jelenti a Berényi Zsigmond által készített vizitáció.

Cziglányi Zsolt

Az Ószövetség története

2., javított kiadás

Az európai gondolkodás, kultúra és művészet alapja a Biblia. A Szentírás háromnegyedét kitevő Ószövetséget egyre kevesebben ismerik és értik. Könyvünk az Ószövetség kialakulásának történetét mutatja be. A tudományos kutatás legújabb eredményei alapján, de közérthetően és keresztény szempontból magyarázza el a gyűjtemény születését, a benne levő könyvek történeti hátterét, a szerzők szándékát, a művek jelentőségét és hatását az utókorra.
A mű első része az Ószövetség különféle változatait ismerteti, és az egyházi életben betöltött szerepét taglalja. Összefoglalja azt is, hogyan értelmezték a Bibliát a különböző korokban.
A könyv második része az ókori Izrael történetének keretei között mutatja be az Ószövetség negyvenhat könyvének születését. Megismerjük, milyen kérdések foglalkoztatták a szerzőket és a szerkesztőket, hogyan alakították ki a könyv ma ismert szövegét, és milyen hatással volt a mű az Ószövetség vallási gondolkodására, valamint az Újszövetségre, a keresztény teológiára és lelkiségre.

Teológia és Történettudomány

Hol van az egyháztörténet helye a teológiában és a történettudományban? Milyen kapcsolat áll fenn e két tudományterület között? Az egyháztörténet a teológia marginalizált segédtudománya vagy éppen ellenkezőleg, olyan terület, melynek megállapításai teológiai szempontból is központi jelentőségűek? Ragaszkodnia kell-e az egyház történetével foglalkozó kutatónak a teológia alapvető fogalomkészletéhez, vizsgálatai során érvényesítenie kell-e annak szempontjait, értékeléseit, aktuális egyházképét? Vagy lehetőség van a teológiai-hitbéli alapoktól módszertanilag függetlenedő egyháztörténet művelésére is? Létezhet-e legitim módon szekularizált egyháztörténet-írás, vagy csak a credo ecclesiam-on belül ragadható meg az egyház kezdet és vég között feszülő történelme? Az antológia az 1950-es évek utáni időszak meghatározó teoretikusainak (Yves Congar, Hubert Jedin, Walter Kasper, Wolfhart Pannenberg, Erwin Iserloh, Norbert Brox, Victor Conzemius, Hubert Wolf, Klaus Schatz, Emile Poulat) ezekre a kérdésekre adott módszertani és elméleti válaszkísérleteiből nyújt válogatást.

Egyházi Társadalom
a Magyar Királyságban
a 16. Században

Az évforduló közeledtével a reformációról szóló tudományos konferenciák és publikációk ráirányították a figyelmet egy régóta halogatott adósságra: az egyháztörténet-írás ugyanis máig nem tette fel magának azt a kérdést, hogy vajon mi történt a késő középkori egyházi társadalommal, hova tűnt, mivé vált és milyen átalakulásokon ment keresztül, míg elnyerte újkori alakját. Amíg azonban erről nincsenek adekvát ismereteink, nem beszélhetünk felelősen a mai egyházi társadalom sajátosságairól, jellegzetességeiről sem. Ezért e kérdés történeti szempontú megválaszolására a META Egyesület keretein belül működő Pécsi Egyháztörténeti Műhelyben úgy határoztunk, hogy e tematikában meghirdetett konferenciákon 2016-tól kezdve minden évben áttekintjük egy-egy évszázad legfontosabb jellemzőit, így remélhetőleg 2020-ban a közös munka eredményeként választ adhatunk a magyar katolikus egyházi társadalom utolsó ötszáz évét firtató legfontosabb kérdésekre. E vállalkozás első eredménye ez a kötet, amelyben az egyes tanulmányok a 16. századi püspökök, papok és szerzetesek sorsán és hagyatékán keresztül módszertant és eredményeket kínálnak az egyházi közeg egészét érintő változások megragadására.

Egyházi Társadalom
a Magyar Királyságban
a 17. Században

2016-ban azzal a céllal indítottunk el Pécsett egy konferencia-sorozatot, hogy megtudjuk, mi történt a katolikus egyházi társadalommal az elmúlt ötszáz évben. Két év telt el, és az első szimpózium eredményeként kiadott 16. századi változásokról szóló konferencia kötet folytatásaként veheti most kézbe a Tisztelt Olvasó a 17. század katolikus közegéről szóló tanulmányokat közreadó kötetet. Az írásokat olvasva szakítanunk kell azzal az egyoldalúan pozitív képpel, amely Hermann Egyed grandiózus áttekintése óta gyökeret vert a magyar egyházi gondolkodásba, és Pázmány Péter diadalmas századaként tekint erre az érára. Ezek az évtizedek sok tekintetben ugyanolyan gyötrelmesek voltak, mint a 16. századi leépülés idején, és a közép- és alsópapság alig érezhetett bármi javulást saját helyzetében elődeihez képest, miként az egyházi hierarchia és infrastruktúra egészén is komoly lyukak tátongtak. A kötet tanulmányai új jelenségeket is feltárnak, amelyek a 18. századi magyarországi barokk virágzásának az alapját képezték. Az egyik a Trienti Zsinat rendelkezései nyomán létrejött római Collegium Germanicum et Hungaricum kiemelt fontossága a klérus tanítása szempontjából, amely egy új Róma-hű ethosz megjelenését is eredményezte. Másrészt jelentős újdonság a kora újkori katolicizmus sajátosságának tartott jezsuita rend magyarországi szerepvállalása, amivel egy minőségben és mennyiségben is új csoport lépett be a hazai egyházi társadalom világába. Szimbolikus lehet, hogy általuk éppen a tanultság és a példamutató életmód lett a 17. század egyházi világának egy látható markáns jelensége, amely a katolikus megújulás legerősebb felhajtó erejét képezte a későbbi századokban.

Historigráfiai Mérleg és
az Egyháztörténeti Kutatások Új Irányai

A kommunista diktatúrák bukását követően, a levéltári források kutathatóvá tétele és a korszak tanúinak megszólaltatása révén az egyházi közelmúlt feltárása is megindulhatott. A 20. század második felének örvendetesen gyarapodó egyháztörténeti historiográfiája egyre sokoldalúbb, szakmai igényű, helyi, regionális és tematikus tanulmányt, monográfiát jegyez. Az információs kárpótlás szempontjából is kétségtelenül szükséges agenda egyes pontjainak teljesítése mára már mérlegre tehető, az ismeretek bővülésével óhatatlanul észlelt új vakfoltok azonosítása újabb és újabb részkutatásokat inspirál. Ezzel együtt számos új, eltérő eredetű és természetű kihívás és nehézség jelentkezett. Hátterükben helytől és helyzettől függetlenül bontakozott ki, hogy az egyház története valóban nem magától értetődő és problémamentes adottság, és hogy a történelmiség jelentőségének tudatosítása a megértésen túl az emlékezet miatt is alapvető fontosságú: a múlt eseményei tovább hatnak a jelenben, a várakozásokat a múlt tapasztalatából leszűrt következtetések alakítják.

Ezek a jelenségek inspirálták és formálták a nagyváradi Posticum 2015-ben Historiográfiai mérleg és az egyháztörténeti kutatások új irányai és 2016-ban A történeti változás és az egyházak történelmisége címmel megrendezett konferenciáit. Az előadásokból szerkesztett most közreadott kötet a történelmiség problémájára adott reflexiók gyűjteményeként is forgatható.

Dobos László
Játékok a Bibliához

Több évtizedes tapasztalatom, hogy azok az ismeretek, amelyeket valamilyen játékos formában is összefoglalunk, gyakorlunk és megerősítünk, nem csupán maradandóbban rögzülnek az emlékezetben, de jobban alakítják, formálják a személyiséget is. Ez nemcsak a gyerekekre és fiatalokra igaz, de a felnőttekre is. A didaktikus játék ezért nem egyszerűen egy szórakoztató óra-mozzanat, amely színesebbé, változatosabbá, vonzóbbá teszi a hitoktatás folyamatát – természetesen az is –, hanem az oktató-nevelő munka hatékony eszköze.

Az itt közreadott játékokat abból a több mint háromszázból válogattam ki, melyet felnőtt hittanosaim számára az elmúlt 25 évben készítettem. Ezek a játékok tehát felnőtteknek készültek, de legtöbbjük a középiskolások hitoktatásában is felhasználható. Így ez a két kötet lényegében a Lámpás kiadónál 1994-ben és 1997-ben megjelent játékoskönyveim folytatása, mivel azok annak idején az általános iskolai hitoktatáshoz készültek.

A két kötet játékainak kiválogatásában nehézséget jelentett, hogy a felnőttek katekézisének nincs tanterve, és hogy a középiskolákban is többféle tanterv szerint tanítanak hittant, így nem tudtam a játékokat egy konkrét ismeretanyaghoz igazítani. Igyekeztem ezért olyan anyagrészeket választani, melyek nagy valószínűséggel minden középiskolás és felnőtt hittancsoport programjában szerepelnek.

A játékok táblázatokat, ábrákat tartalmazó és kartonból kivágható eszközeit (kártyák, dominók, összeilleszthető képek, cédulák, stb.) a korábbi két játékoskönyvből csak aprólékos munkával lehetett kimásolni. Itt erre egyszerűbb lehetőséget kínálunk. Mivel a könyv ábrái eredeti méretűek, azok fénymásoló géppel kimásolhatók.

Az egyes játékokat akkor iktassuk az oktatás folyamatába, amikor a benne szereplő feladatok, kérdések anyagát már megtanítottuk. Ezáltal a játék az összefoglalás, az ismétlés, a gyakorlás és elmélyítés eszközévé lesz. A játékban a tanulók ne egyénenként vegyenek részt, hanem kisebb csoportokban. Létszámtól függően alakítsunk 5-8 tagú csapatokat, és ezek tagjai közösen dolgozzanak a feladatok megoldásán. Ez egyrészt azért praktikus, mert valószínű, hogy nem minden résztvevő egyformán jól emlékszik a tanultak valamennyi részletére, a csoport azonban együtt meg tudja oldani a feladatokat. Másrészt a közös tevékenység alkalmas arra, hogy összehangolt munkára, egymás kölcsönös segítésére neveljen. Az én egyik, 30 tagú felnőtt hittancsoportomból négy csapatot szoktam alakítani, a másikból pedig, melyben csak 12-en vannak, kettőt, esetleg néha hármat. Ha van rá lehetőség, ajánlatos az asztalokat és a székeket ilyenkor úgy átrendezni, hogy a csapatok térben is egy kissé elkülönüljenek egymástól.

A játék természetéből adódik, hogy a csapatok között bizonyos versengés alakul ki abban a tekintetben, hogy melyik oldja meg gyorsabban és pontosabban a játék feladatait. Ezt a természetes versengést azonban semmiképpen se fokozzuk és torzítsuk el azzal, hogy a legügyesebbeket győztesként ünnepeltetjük, a legügyetlenebbet pedig elmarasztaljuk. A játékot úgy kell vezetni, hogy mindenki győztesnek érezhesse magát, és örüljön a megszerzett tudásnak.

Egy játékos óra előkészítése, megtervezése, a játék-eszközök elkészítése kétségtelenül több munkát kíván, mint egy szokásos órára való felkészülés. Ez a plusz fáradság azonban bőven megtérül. A résztvevők (a felnőttek is!) szívesebben vesznek részt az órákon, ismereteik mélyebben rögződnek az emlékezetükben, és jobban alakítják, formálják a személyiségüket. Bizonyára különösen hangzik, de a hittanórai játék is hozzájárul ahhoz, hogy jobb keresztények legyenek.

Az Egyház Társadalma
A Társadalom Egyháza

A közép- és kelet-európai országok területén működő egyházak államhoz való viszonyulása közös és eltérő fejleményeket is mutat. Fejlődésük más-más hatások függvényében alakult, s ahogy országonként különbözött az állam és az egyház viszonya, változatosak a régió társadalmai és egyházai közötti kötelékek is. A kötet tanulmányai a társadalom egyháza – az egyház társadalma kérdéskörét a 20. századi Magyarországon és Romániában az országonként és felekezetenként is eltérő tapasztalatok bemutatásával vizsgálják. Az egyes írások az egyházi helyzetértékeléseket és magatartásformákat a helyi társadalmak interakcióinak összefüggéseiben értelmezik. Segítségükkel különböző miliőben szemlélhetjük a hatások-ellenhatások rendszerét, az adottságok és hatások által kiváltott reakciókat. A társadalmi jellemzőket is szem előtt tartó megközelítés korábban figyelmen kívül hagyott kulturális kapcsolatokat és szerkezeti sajátosságokat is láthatóvá tesz.